Egy céget fog alapítani a méltatlan helyzet rendezésére a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vadkárokkal foglalkozó munkatársai alapvetően abból a logikai következtetésből indultak ki, hogy a gazdálkodók nem tudják, vagy nem akarják érvényesíteni a vadkárt, mert az nekik társadalmi konfrontációt és sok utánjárást jelent. Viszont az elmúlt évek meglehetősen súlyos, az agrárgazdaságot nem kímélő változásainak hatására a gazdálkodóknak ez ma már vállalhatatlan terhet jelent – nyilatkozta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, az Agrárszektornak

Átvállalják a vadkárigényt a károsulttól

A kamara által alapítandó cég – szükség esetén – már a bírósági szakaszba lépés előtt átveszi majd az ügyet a gazdáktól, annak minden terhével együtt. Ha bíróságra kerül az ügy, akkor a NAK által létrehozandó cég lesz a peres fél, amely előzetesen már átvállalja a vadkárigényt a károsulttól, vállalva a perrel járó anyagi és jogi terheket. És leginkább abba az irányba terelnék a problémát, hogy az érintetett felek próbáljanak meg egymással megegyezni, mert mindenkinek az a legjobb, ha nem pereskednek és nem kérik harmadik fél segítségét – mondta Győrffy Balázs.

Nem akarnak új szabályokat felállítani

A vadászok, vadgazdálkodók részéről voltak ellenséges reakciók, de volt őszinte és érdeklődő megkeresés is azzal kapcsolatban, hogy ezt hogyan szeretné a kamara lebonyolítani. 

– Ezzel kapcsolatban hadd mondjam el, hogy mi semmilyen formában nem akarunk új szabályokat bevezetni. Sem a vadászatra jogosultnak, sem pedig mező-, illetve erdőgazdálkodónak nem keletkezik egyetlen új jogosultsága vagy kötelezettsége sem. A meglevő kereteken belül kívánjuk a tagjaink érdekeit képviselni – mondta Györffy Balázs.

Nem elhanyagolható a száma azon vadászatra jogosult személyeknek, aki teljesen korrekt módon partnerségre és együttműködésre törekednek a gazdálkodókkal. Hiszen mind a két félnek ez a megfelelő együttműködés az érdeke, hogy a vadkár a lehető legkisebb mértékben sújtsa őket.

Nem kell attól tartani, hogy visszaélnek a vadkárok bejelentésével

– Nem fogunk olyan vadkárigényt átvenni, ahol a kollégáim nem igazolják annak jogszerűségét. Arra számítunk, hogy minden olyan, eddig kezeletlen problémában is kérik a segítségünket, amikor a gazdálkodó valamilyen objektív okból kifolyólag nem tudja a vadkárt érvényesíteni. Ahol ennek valamilyen jogszabályi gátja van, azt mi sem fogjuk tudni, és nem is akarjuk érvényesíteni. Amit eddig nem tudtak behajtani, ott valószínűsíthető, hogy nem a vadászatra jogosult részéről áll fenn a probléma. Az ügyletekben mi nem kívánunk részt venni, csak a valóban, akár bíróságon is érvényesíthető vadkárokkal fogunk foglalkozni – nyilatkozta Győrffy Balázs.

Megkérdeztük a Tolna vármegyei vadászokat

A Tolna Vármegyei Vadászkamara és Vadász-Szövetség elnöke, Király István azt mondta, természetesen meg van a véleményük az agrárkamara által javasolt változtatásokról. Erről azonban majd egy központi, egységes közleményt szeretnének kiadni, amit az Országos Magyar Vadászkamara ad ki. 

Dr. Vass János, a bátaszéki Keskenyi Földtulajdonosi Vadásztársaság elnöke elmondta, véleménye szerint, a gazdáknak lesz a változtatással egyszerűbb a helyzetük. Szerencsére évente maximum egy vadkár bejelentés volt eddig, mert mindig nagyon ügyeltek arra, hogy jó kapcsolatuk legyen a gazdákkal. Átbeszélik a vadásztársakkal is a felmerülő problémákat, számon tartják hol van olyan ültetvény, szántóföldi növény, amely vadveszélyesebb, így több figyelmet is igényel.

Dr. Vass János hangsúlyozta, nagyon fontos a megelőzés, mert több nagyobb vadkárigény akár padlóra is küldhetné a vadásztársaságot, annak ellenére, hogy mindig képeznek tartalékot, a nem várt kiadások kifizetésére.