A terrorizmust kutatja, az Iszlám Államot vizsgálja

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Dr. Prantner Zoltán szerint Magyarország nem kifejezett célpontja az Iszlám Államnak (A szerző felvétele)
[/caption]

Diplomamunkáját Jemenről írta, 2013-ban ugyanilyen témájú pályamunkájáért megkapta az MTA elismerését dr. Prantner Zoltán. Most az Iszlám Állammal foglalkozik, a minap jelent meg egy erről szóló könyv, amelynek társszerzője, s már meg is érkezett a felkérés egy újabb megírására. Az Iszlám Állam - Terrorizmus 2.0 című kötet nagyon jó visszhangot váltott ki szakmai körökben.

Az ESZI egykori diákja, majd tanára ma Budapesten él, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültügyi osztályán dolgozik, így – ahogy fogalmazott – házhoz jött az érdeklődése, kutatása fókuszában lévő téma. Emellett óraadóként a Kodolányi János Főiskolán tanít, valamint a Honvéd Vezérkar kutatócsoportjának tagjaként olyan vizsgálatokban vesz részt, amelyek elsősorban napjaink biztonságpolitikai kérdéskörét, különös tekintettel a terrorizmust érintik. Mint elmondta, személyesen még nem járt az érintett területen, de minden e témában fellelhető forrást, könyvet, online híradást elolvas, és nagy körültekintéssel, a valóságtartalmat szem előtt tartva „felhasznál”.

Április 16-án lesz a bemutató

A Csengey Dénes Kulturális Központ A történelem feketedobozai címűi klubjának záróalkalmán, április 16-án mutatja be dr. Prantner Zoltán Az Iszlám Állam - Terrorizmus 2.0 című kötetét, amelyet Speidl Biankával, Vogel Dáviddal és Besenyő Jánossal közösen jegyez. A könyv részletesen bemutatja a legrettegettebb terrorszervezet létrejöttét, haderejének fejlődését, anyagi forrásait, stratégiáját és politikáját. A kritikák szerint magyar szerzők tollából még nem született ehhez hasonló elemzés.

Ennek köszönhetően igen jól ismeri a rettegett terrorszervezet működési mechanizmusát. Létrejöttét egyértelműen az amerikai megszállásra vezeti vissza, amikor is elemi erővel törtek fel az etnikai és vallási ellentétek. Ezt és a nacionalista érzelmeket kihasználva erősödött meg a szervezet, melynek harcosai között sok a külföldi: angol, francia, belga. A terrorcselekményekre azért kerülhetett ezeken a helyeken sor, mert ott van befogadó közeg. És ebből következően ezért sem tekinthető Magyarország az Iszlám Állam célpontjának, és azért sem, mert alacsony lenne a hírértéke egy itteni akciónak, márpedig az ISIS éppen arra utazik.

Megkérdeztük arról is, hogy mi a véleménye a migrációról. Azt mondta, tény, hogy a menekültek nem akarnak Magyarországon letelepedni, legtöbbjük majdhogynem azt sem tudta hazánkról, hogy létezik. Viszont az is tény, hogy van kapcsolat a migráció és a terrorizmus között. A bevándorlás, mint hangsúlyozta, nagyon nehéz ügy, mert biztonsági kérdéseket és a humanitárius szempontokat kell összehangolni.

Nagyszülei és tanára ihlették

Dr. Prantner Zoltán az olvasás szeretetét, történelem iránti érdeklődését nagyszüleinek köszönheti, akik mesékkel, történetekkel kötötték le. Pályaválasztásában korábbi tanára is szerepet játszott. Takács Miklós nemcsak megtanította, meg is szeretette velük a történelmet. – Hatalmas tudása mellett emberien tudott minket kezelni – jellemezte őt dr. Prantner Zoltán. Mindez az Energetikai Szakközépiskolában történt, ahova visszatért tanítani az egykori diák azt követően, hogy a Szegedi Tudományegyetemet elvégezte. Doktori programjában a mediterráneum 19-20. századi történetét dolgozta fel, s az Arab-félszigetre, azon belül is Jemenre fókuszált. Szakterülete a politikaelmélet, egyháztörténet, mediterráneum történet. Elsősorban az új és legújabb kort kutatja, különös tekintettel a Közel-Keletre. Eddig megjelent kötetei ugyanakkor hazánk és Európa újkori történelmét taglalják. 2013-ban elnyerte Magyar Tudományos Akadémia Pedagógus Kutatói Pályadíját Jemen és a szocialista országok 1955-1970 című pályamunkájáért.